2 és fél hónap a pokol és a mennyország közt.
Na akkor miért is írtam ezt címnek?
Erre 1 több fejezetes több posztos kis élménybeszámolóval fogok válaszolni és remélem érdeklődéssel fogjátok majd olvasni.
Na akkor kezdjük is el a mesénket.
1.Nap
November 17.én ha jól emlékszek akkor kezdődött az egész.
Beültünk 1 buszba és irány Németország.Szép remények nagy pénz,szép új élet.Talán ez az ami miatt voltunk akkora marhák ami miatt bevállaltuk ezt az egészet.
16 óra utazás után értünk be 1 Dortmund nevű nagyvárosba.Azt hittem a németek kulturáltak és a városok is szebbek.Hát a picsákat.Dortmundról tudni kellet hogy 1 5x nagyobb város mint Budapest és ezáltal sajnálatos módon a lakosság szennyrésze is nagyobb.Na mind1 erre majd jóval később vissza térek ugyanis a mi célállomásunk Versmold volt ahol eredetileg dolgoztunk volna.
Oda kb 20 óra utazás után érkeztünk meg 1 drogos fazonnal.(sajnálatos módon vele sokszor kell majd foglalkoznom.)
Versmold 1 német kisváros volt valami hihetetlen szépséggel rendelkezve.Az emberek hihetetlen barátságosak voltak és lényegesen nyugodtabb tisztább volt mint bármelyik magyar város falu,stb..
Nem volt bűnözés,szemetelés,lopás.Az emberek boldogok voltak.1 panzióba laktunk a várostól kb 40 perc sétára.A panziót erdő vette körbe,tiszta levegő,jah meg fheelinges volt az h 1 k..va nagy tó volt a kertben :D
Az 1. munka napunkon csak úgy lestünk h munka ruhát kaptunk a hideg miatt,kocsival szállítottak minket,kedvesek voltak a kollegák szóval minden amit 1 magyar munkahelyen nincs meg.
Boldogság,bizakodás és örvendés a jövőre nézve.Ez volt bennünk.
A munka is jó volt meg a pénz is.Na de miért lenne ez ilyen egyszerű?Nekünk ez a luxus nem adatik meg.
2.Fejezet.
Versmoldban már megtapasztaltunk 1 2 kellemetlenséget.Az ottani műszakvezető kényelmesebbnek találta azt hogy 4 régi motoros helyére 4 új kezdő kerüljön.Kb 1 hetet dolgoztunk ott.1 hét után közölte velünk 1 úgynevezett ügyintéző hogy át visz minket Verlbe.10 órát dolgoztunk ott.Dobozokat pakoltunk,szenvedtünk a hülye kazakok miatt,de legalább 2 honfitársunk is ott volt.Megjegyzem akkor kifejezetten örültem hogy magyarokat láthattam.
Folyt köv.
